szememben könnyek
most sírnék egy csöppet
de nem lenne könnyebb
úgy remeg a tollam
add kezed hadd fogjam
így jó... -megnyugodtam

(zihálsz nagyon már rohanok
rohanok és vizet hozok
száraz ajkad nedvesítem
kínjaid hogy csendesítsem
mosolyogsz rám csukott szemmel
hallasz de már nem látsz engem
elaludtál drága szentem
fogd a kezem erősebben
elmondtam már vagy ezerszer
elmondom most még utolszor ez egyszer)

tőled kaptam amit tudok
éjt nappalt és pirkadatot
erőt mankót fehér botot
útvesztőkből kijáratot
te az Anyám s én a fiad
vagy csupán a tévedésed
míg te hallgatsz én beszélek
szíved csücskén heverészek
nincsen tabu nincsen félek
úgyis szólsz ha félrelépek

oly könnyű a szíved
mint testemben véred
s míg bírják a léptek
én hordozlak téged
mint legszebb meséket