nem vagyok én remete
de senkinek sem jegyese
néktek szólok dalolok
aztán (csendben) meghalok
nem lesz másik életem
egy is sok volt énnekem
kik neveltek engemet
nem ti vagytok emberek
s mit tőletek ellestem
ki a - hamis mi az - nem
fák virágok madarak...
így vagyunk mi nagy csapat
tévedtem az elején...
mégiscsak egy kis remete
nem több ami vagyok én

lettem volna nagy folyó
illattenger bódító
egy-két óra szebb lett volna
pilleszárnyam suhogtatva
mi is mi is lettem volna
éj zenéje násztáncunkra

hallom hív az avarágyam
ha betakar sosem fázom
fejem felett fák susognak
lehullajtott leveleik
titkaikkal tanítgatnak
körülöttem fénylő szemek
gyógyítgatják sebeimet
mikor az est eljő végre
egy kis csillag mosolyával
álmot hint a szemeimre