Eltévedt üzenet
Egy eltévedt üzenet, egy eltitkolt mosoly ...
mely felmelegíti bánatos szívemet,
mint gyógyír és varázslat múló sebeimre
megragad, meggyógyít, pezsdíti véremet.

Mint szikrából a láng, felloban a mécses ...
belém oltottad az ébredõ szerelmet,
ne hagyd kialudni a pislákoló tüzet,
fogjad meg távolról keresõ kezemet.

A vihar tengerén, egy fagyos tél után ...
feltûnik a nap, mely kergeti a szelet,
felolvasztja sorra a megfagyott mécsest
s egy új szerelemmel  egyre csak kecsegtet.

Mint a szökõár, mely ellepi a partot ...
úgy borít el egybõl az áradó szeretet,
amint az érzések fortyogó vulkánja
egy új kitöréssel egyre csak fenyeget.

Szerelmem gyertyája, azt izenem Néked ...
mindenért ezer és ezer köszönet,
SZERETVE SZERETNI, ez az igaz élet!...
kisérõnk legyen az ŐSZINTE SZERETET.



Az írás megjelentetője: Fullextra.hu
http://www.fullextra.hu

Az írásmű webcíme:
http://www.fullextra.hu/modules.php?name=Sections&op=viewarticle&artid=33850