Béklyóba font az est

Fojtogató béklyóba font az est,
Karma belém mart élesen.
Az eső őrjöngve kopog az ablakon
Csöndembe süppedve némán hallgatom
Próbálom felidézni a szemed
A belém ívódott tekinteted
Kiáltani szeretnék hangosan
Ölj már hamar! Ne fájjon még jobban.
Tombolj természet, szaggasd a fákat!
Törj, zúzz helyettem is, Te ocsmány vadállat!
A rothadó világból ne maradjon semmi
Vágtázzanak tova emlékek ezrei.
Vidd a novemberi szél avar illatát
A mókus mosolyát ott fenn a fán
Szakítsd ki belőlem a márciusi rózsát
Töröld le az égről a ragyogó szivárványt!
 
De aztán engedd, hogy hasadjon a hajnal
Ébresszen új napot csicsergő madárdal
Hangod bársonya legyen a legszebb rózsa
S mosolyoddal induljon a reményteli holnap.

Az eső még egyre csak kopog az ablakon
S én csöndembe süppedve némán hallgatom.

http://www.fullextra.hu/modules.php?name=KedvencVers&file=song&c_id=1351