Mi a hűség?- kérdezem magamtól.
Kötelék, mi fogva tart a láncoktól?
Gyertya, minek lángja kisérti az útját
és viasszá válik, ha kanócát gyújtják?
Szoros, mi tengerbe torkollik habot ékesítve,
és szerelmesen öleli fodrozó vizébe?
Délibáb, mi a távolból csodásnak tűnik,
de közelebbről nézve ködfelhők elűzik?
Miért fáj, ha nincs, ha van, miért vétkezünk?
Vagy mikor megleltük, már akkor tévedtünk?
S miért múlik el az érzés, a szerelem, mert
csak áltatott , de nem volt az sohasem?
A hűség, miben benne élsz, emberi csapda,
jól vigyázz, mert idővel megöl féktelen haragja.