Ezer emlék


Ezer emlék emlékeztet rád.
A lehulló tincseid, a vágy
mit éreztem mikor átölelt
karod, s a bájos mosolyod,
mi beragyogta édes arcodat.


A hajad illata, mi parfümként
szállt a szél színes szárnyán.
Szemed varázsa égszínkék
csillogott, mint derűs ábránd.
Kezed érintése cikázó villám.


Az álmok útján Te voltál a fény,
nyugtatóan selymes puha lény.
Szivárványként pihentél meg
egy-egy fodros felhő tetején.


 





Az írás megjelentetője: Fullextra.hu
http://www.fullextra.hu

Az írásmű webcíme:
http://www.fullextra.hu/modules.php?name=Sections&op=viewarticle&artid=4194