Nem volt tervbe véve,       
véletlenül történt,       
hogy reménnyel vártad        
a szerelem jöttét.       
Elszálltak a hónapok,       
eljött az az óra, mikor        
pénzért alkudtál,       
egy meg nem értő szóra.       
Gyermeked árultad      
idegen embernek,      
szegénység bűnében      
eszedet vesztetted.      
Romba dőlt élettel      
kelletted testedet,       
s  kínzó érzéssel      
titkoltad könnyedet.      
Nem kellettél senkinek      
magányod lett jövőd,      
mit nem éltél  meg soha,
mert nem volt hozzá erőd.          
Nyomor hajlékában         
nem maradt már hited,       
ócska kapualjban         
hasadt meg a szíved.