Mondd ki azt a szót
Mondd ki amit akarsz, mondd ki azt a szót,
mit elfojtottál régen, s még ott lapul mélyen, a megalkuvót, mondd, míg nem késő, léted semmit sem ér, nélkülem nem is lesz cél, ha nincs aki adjon, s nincs aki kér. Ne hallgasd hát el, mi szíved marcangolja, a jövő, múltad tépve, néha, léha reménnyel még visszahozza, de ha társad a bánat, elszáll minden vágyad, hamis érzésekkel még visszajárhat, de csalfa lesz a látszat, s a rideg ajkakon, csak a néma csend mi vár, ahogy átöleli jeges szorítással, a könyörtelen halál.
|
|