Tomboló érzéssel törtető, rémséges fenevad, ki eszeveszett dühével csak a bajt sodorja, s míg tajtékzó haragjával orvul hátba támad, védtelen lelked a bűn ágyába hajtja. Álmokat emészt apró darabokra, nem hagy belőle, csak fájó szavakat melyek lassacskán elfojtják az égő szerelmet, s jeges vizű áradat lesz az őrjöngő indulat. Belülről tépáz, megrázza a vállad, szabaddá vált hited földig lerombolja, s míg kezedbe dermed jégbe zárt jövőd, arcodról a könnyet semmi le nem mossa.
