Én minden egyes búcsúzáskor meghalok egy percre. Engem belülről fog megfojtani a fellázadó könny; Mert minden boldog nap után, mikor éjt alkot az este, A napból lángolt tündérmese túl gyorsan elköszön.
Mikor szívem szíved közelében észvesztően dobban, S ritmusának lágy dallama eggyé válik veled, Nehéz búcsút inteni annak a legszebb pillanatnak, melyben a legigazabb vallomás- csillogó szemed-
