Mint fák a szélben
MINT FÁK A SZÉLBEN
A dombtetőn a ház előtt
két roskatag fa. Összenőtt,
hatalmas kettős korona,
mint életünk sok ág-boga...
Milyen szél tűzte őket egy halomra?
A csíraébresztő tavaszi pompa
ideje végetért.
Ki nő nagyobbra, virít szebben?
--vivtak együtt és egymás ellen
fényért, esélyért, életért.
...és ág törött, gallyak szakadtak,
mikor viharban összecsaptak.
…de mégis támasz , mégis társ az
kit a sors egymás mellé választ...
Most mintha azt zúgnák szélben:
Vigyáááázz! …Vigyázok... Érted s értem...
Ha te kidőlsz, nekem is végem...
|
|