Ezer véletlen összecsengett, hogy éppen Te és éppen Én... Hány kavics fekszik együtt, mégis árván, a tenger fenekén? ...És melyiket sodorja ki egy hullám eléd, a partra, s ha arra jársz, a napfény csalfa fénye épp akkor megcsillan-e rajta? Tengernyi víz és homoktenger és kavicstenger... jaj miért tűnik el az ember ebben a szédítő tömegben árván, magányosan és megtaláltan és újra, mindig újra elveszetten...
