HAJNALBAN
 
Hajnali négy van...és telihold...
és milyen álom...!
Mennyi kobold siklik le a kertbe a hold sugarán...!
Nézd, ki van itt?!
Ida-Anna válik ki e tarka tömegbõl...
 
-Engedj be az ablakodon!
Kulcslyukon, vagy falon át,
úgyis bejövök, hiába a tiltakozás,
jobb, ha magad nyitsz ablakot, ajtót...
Látod, milyen csöppnyi vagyok?
Szorits most tenyeredbe:
senki ne lásson!
Érzed, hogy lüktet bennem a vér?
 
Halgass! Jön valaki...
mit gondolna, ha meglát...?
Gyorsan dugj a zsebedbe!
Jajj, ne oda, te bolondos!
Ide föl, hogy halljam a szívdobogást...
Megtetted? Tudd meg:
ez volt a beavatás,
a szövetség kezdete köztünk.
Tedd csak a dolgod...
Bárhova mégy is , szép Ida-Anna
már ezután, örökre veled van.
 
2002.08.04.