EMLÉKEZÉS ZSÓFI MAMÁRA
 
Anyámnak tündérujja volt,
nyomán a szakadás beforrt,
leszakadt gombok serege
kereste, hol van a helye.

Kezében táncolt a kanál,
dalolt a fedő és a tál,
és tudtam, mikor este főz
meséket gombolyít a gőz.
 
***
Én tündérséget nem tanultam,
és most, hogy visszasodrom múltam,
nem tudom, olyan fontos-e
a valóság, mint a mese . . .