Ruhája, mint a feslő rózsa szirma, magasan zárt és rengeteg. Körötte, érzed, hogyan lengenek az illatok és édes permetek. Arcán közöny. Hideg, akár a márvány. Feltűzött kontya, mint az ében. Mintha könyvet olvasna éppen, oly egykedvűn matat e képen. Ám tekinteted oda rebben máris, ahol a szoknya bomlik kétfelé. Két húsos combja tárul égre: Jé! Ott látod mindazt, ami oly banális, mint medikusok könyvében egy ábra, s az áhítat elillan, mint a pára…
