Amikor ravatalra tesznek...

 

Mint könnyű paplant,

majd megemelem,

díszes, hímes

koporsófedelem,

és kidugom a résen

legkedvesebb testrészem...

 

A kényes hölgyek nyomban

elterülnek a porban,

mások meg jót  nevetnek:

Ilyen még nem esett meg!

Igy lenne jó a vége,

aztán jöhet a béke...

 

Lehet, hogy más lesz miden.

Üres nézőtér. Nincsen

tömeg, se taps, se lárma,

mert senki nem kiváncsi

e nagy előadásra.