Hosszú még az élet,
oly messze a cél, -
de szíved edzett,
mindent kibír, -
mint az acél.
Képzeleted már nem
szárnyal, - nem fut
versenyt az idővel, -
de fényes szemével
még a szerelem
felé kacsint, -
s győzi erővel.
Lábad már fáradt, -
de tested még remél,
sóhaját szemedre csókolja…
a lágy, esti szél.