Lassan leveti a természet hófehér menyasszony ruháját-, s messzire küldi fekete ruhás párját. Zöldbe öltözne, mert unja már a régit-, és barna haját piros masnival fonja be az égig. Díszíti a kék eget sárga napsugárral-, s a fák lombjait rózsaszín virággal. Lila virágkehelyből oltja szomját-, s narancsszínű illattal űzi el a gondját. A szivárvány színeit egy csokorba gyűjti-, és az égi locsolókanna aranyló könnyeivel hűti.
