Nyisd ki szíved kis kapuját,
S hagyd – hogy repítsen a képzelet,
És hidd el – létezik egy olyan világ,
Ahol vidáman élheted az életet!

Ahol habcsókból vannak a házak,
Csoki szívekből a nagy fák,
Málnaszörpből a rohanó folyók,
És marcipánból a nyíló virág.

Nyisd ki szíved kis kapuját,
Ne félj – nem ez lesz a végzeted,
Vesd le az élet szürke búját,
S akkor boldog lesz az életed!

2006-03-02.

Ezt a versikét a kisunokámnak írtam, aki
már most 6 évesen imádja a verseket,
és egy-két írásomat már kivülről fújja!!:)))