Tüzesen fájó a szívem – égek,
Most úgy bánt, kínoz a fény és a szél,
Akarlak téged, miattad élek,
Te vagy számomra a szeretett lény.

Bennem izzik forrón még a lángod,
Könnyek és kínok selyembársonyán,
Édes a vágyad, édes a csókod,
Életemnek szürkülő alkonyán.

Adj nekem még szenvedélyes tüzet!
Boldog kínokra éhes most a szám,
Szívem átadom – ím nyitott füzet,
Csak csókolj, égess és éhezzél rám.