Most már nem sírok többet utánad,
Hisz kiszáradt bús, fénytelen szemem,
A sok könnyem is immár elfáradt,
S csendben elcsitul, megpihen szívem.

Már nem kiáltok többet utánad,
Hisz megfulladtak a hangok is régen,
Minden egyes szó ma oly bután hat,
S már vágyat sem sóhajtok az égre.

Már nem megyek soha többet hozzád,
Tudd meg! - kihűlt ez a szív - valahol,
Egyszer talán majd vígan él tovább,
S valaki mással - nevetve dalol.

2006. május 10.