Lám, elmúlik lassan a nyár,
S mint ahogy minden - véget ér,
Bár a napsugár táncot jár,
Jön az ősz, engedélyt nem kér.

Madárdalra ébredsz reggel,
Érzed még a nyár melegét,
De a nap nem tűz, ha felkel,
Már fáradtan ontja hevét.

A hajnal is harmatot fest,
Könnye csillog a fű tövén,
A fa lombja hullani kezd,
És búsan sír az út kövén.

Jövőre ismét lesz majd nyár,
De nem tudni kinek ragyog,
Lehet, hogy már nem nevet rám,
Mert elvisznek az angyalok.

2006. augusztus 23.