Emlékszel még az első szerelemre,
Mikor a szíved szinte majd kiugrott?
Nem merted megszólítani a kedvest,
S irigyen nézted, ahogy sok lány fiúzott?

Ha rád nézett Ő, kit titkon szerettél,
A lelked már fent a fellegekben szállt,
És kínosan, vigyorogva nevettél,
Mikor rád a lépcsőfordulóban várt.

Azt hitted, hogy tiéd a széles világ,
És meghalsz ott rögtön, azon a helyen,
Hol láttad - kezében piros a virág,
Mit neked szedett, odafent a hegyen.

Őrült voltál, zabolátlan fiatal,
Örömmámorban úsztál minden este,
Már öregszel, de emléke itt maradt,
S várod, lesz e - ki eged kékre fesse!

2006. november 10.