Lesz, ne mulass!

Jövőre lesz csak igazán nagy a nyomor,
reformok jönnek, hogy több legyen a szegény,
nő azok száma, kiknek üres a gyomor,
nem marad semmid, s majd örülsz, ha megélsz.

Ha nincs munkád - akkor dögölj meg! - Minek élsz?
Ám, ha korosabb vagy, már sehol sem kellesz,
cudar világ ez, hol megáll a józanész,
Isten! - a földre nyomort - minek teremtesz?

Eldöntenek mindent ott, hol a zseb tele,
akiknek tíz, sőt - tán százezer se számít,
én is nevetnék, ha pénzem fele lenne
legalább, mint annak, aki fentről ámít.

Ez kell! – mondanám - ha nőtt volna a tárcám,
de a zsebem üres és vagyonom nincsen,
hogy valaha jobb lesz nekem – az csak ábránd,
szürke kis életem az egyetlen kincsem.

Cserélnék szívesen hónapokra azzal,
ki pálcát tör a sok nincstelen fej felett,
s mondanám neki kéjes, vigyorgó arccal,
helyettem, idd meg Te - a fekete levest!

És még azt mondják, hogy a pénz nem boldogít?
Hiszen szerte a világon vita tárgya!
Két kezemmel fojtanám meg az oktondit,
ki a pénzt egyszer, valaha - kitalálta.


2006. november 17. 





Az írás megjelentetője: Fullextra.hu
http://www.fullextra.hu

Az írásmű webcíme:
http://www.fullextra.hu/modules.php?name=Sections&op=viewarticle&artid=5125