Ezt a versikét muszáj feltennem, bár nem az én versem, de hozzászólásként kaptam. tokio170 a kisunokámnak küldte és azóta is fuldoklok a röhögéstől. Hátha nektek is szerez pár vidám percet.
"Szeresd a nagyit, halmozd el jóval, ha már nem lesz foga, lásd el mogyoróval. Öleld és csókold, belőle létezel, mikor majd nagy leszel, rá emlékezel.":))
