Különleges világ, varázslatos hely,
kalandok közt páratlan élmény vár,
képzelet száll, végre szabad utat lel,
míg a szem sorok sokaságán jár.

Színes mesekönyvek nevetnek feléd,
képzelet szárnyán utazva messze,
szíved szerelmes könyvet olvasva elég,
rajongva falja a lapokat este.

Szemed tükre megfáradt, fakó, szürke,
üvegkeretben ülve mereng arcodon,
lelked belül még örökifjú, fürge,

örömmel ámul kalandon, harcokon.
Könyvek lapja közt életre kel az idő,
megelevenedik múlt, jelen, s jövő.

2007. január 16.