A könyv gyermekkorom óta jóbarát,
nincs szája, mégis sokat mesél nékem,
nem csal meg, nem verekszik, és nem ver át,
tudásától tisztábban, szebben élek.

Könnyet, bút és bánatokat feledtet,
mindig fecskemódra suhan vélem,
tanít, oktat, szórakoztat, nevettet,
s ha kérem - este szépet mesél nékem.

Nem festő, mégis szépek a képei,
rossz időben vele vígan repülök,
nem lámpás, de mégis vannak fényei,
mellette sorok közt - soká elülök.

A könyv számomra mindig egy jóbarát,
minek nincs szája, mégis mesél nékem,
ő nem csal meg, nem haragszik, nem ver át,
álomvilágba visz, s én megyek véle.

2007. január 27.

Még januárban a versenyre íródott - nem is tudom, hogy miért nem tettem fel?!:)))