Oly hamar elszáll az ifjúkor álma,
Rohan a világ, illan a pillanat,
Felkap, siet veled az élet árja,
Száll a gyönyör, s tűnik néhány perc alatt.
A régi álmokból nem marad semmi,
Minek is siratni?... vissza úgysem jön;
A múltat mégsem lehet elfeledni,
Emléke integet, néha messziről.
Valamikor rég, vígan szólt a nóta,
Mára már sűrű köd öleli lelked,
Fojtó mámornak keze zár azóta,
S a rohanásban, nyugalmad nem lelted.
Fékezz!... hisz a világ már nem a régi,
Hiába szeretnél, a múltban élni.

2007. december 16.