Oh lásd! - nélküled mi az életem;
lassú pusztulás és örök bánat.
Elvetek én dalt, álmot, szerelmet,
szemem könnye, lásd - tengerré áradt.

Látni szeretnélek csak még egyszer!
Akkor feledném, hogy a nyár hervad,
nem bánnám azt, hogy ősz lett énnekem,
s egyszer tán én is felednélek majd.

Ám ősz fejemen végsugár reszket,
nem melenget – csalfa az őszi fény -
bár a csöndes nyár még játszik velem,
de a tavasz már alszik - érzem én.

2008. június 24.