Emlékeink
Kereslek, mint az elgurult gyöngyszemeket
Emlékeinket egyenként szedegetem
A kihűlt szerelem homokját pergetem
S életünk tűnő perceit dédelgetem
Az elmúlt nyár forró napsütése perzselt
Hűsítő árnyékot a gesztenyesor adott
Tisza-parti séták, esti flörtölések
Felhőtlen, holdas éj, boldog pillanatok.
Szemed fényében a csillagok táncoltak
Vakító káprázatban – hogy szerettelek
Kezed érintését, gyöngéd ölelésed
Érzéki csókjaid sosem feledhetem
Egyedül a parton… - sárguló levelek
Elillant pillanatok nyomában járok
Mellettem a folyó, lassan hömpölyögve
Gyöngyöző habjától - üzenetet várok
|
|