Amikor pedig az elvek papírtornya magasodik s az aktákban elvész a gondolat Hamuként hullik nyakunkba az elveszett igazság s a kihűlt remény morzsája marad
A hamvadó parazsat féltők tüzét szítják s testükkel védik melegét Csonkig égnek – mint egykor Dózsa – a fáklya vivők
