Nem vagy itt mellettem,

hiányod érzem.

Üres az ágyad,

s a megszokott széked

Mosolyod, haragod,

már csak emlékek

Megkezdett álmok,

szétfoszlott remények

Sírod előtt állok,

s hozzád beszélek…

Halotti csokrok közt,

gyertyáim elégnek

Holdvilágos éjjen

- ha megidézlek

Szólsz majd hozzám…

s ott ülsz ismét a széken