Suhanó holló az éjszaka magával ragad álmatlan tépáz s felsajdul bennem egy gondolat
Egykor majd kihűlt testem ernyedt izmaim mozdulatlan hevernek s a megkezdett gondolat szótlan koldusként bolyong Markát alamizsnáért nyújtja s elpilled a porban a feledés leplébe bújva Mintha tenger zúgna morajlón súgja - hulla – s a hamvaim körött urna
