Hideg a kő…

hideg a kő, szorítása

összeroppantja lelkemet

torzuló mosolyom megfagy

lassan elhagyom testemet

riadt gondolatok között

bíztatom magam, hogy éljek

fakuló fényű világom

imbolyogva int, ne féljek

csonkig égő gyertya lángja

csillantja remény sugarát

nyomasztó csend, fásult magány

szobám sötétjén suhan át

2005. 01. 07.