Tavasz

Hozzád tartozom, mint fához a levél
Amit ha a szél fúj, csak halkan beszél
Susogja testem minden rezdülésed
Lombhoz simulva, érzem ölelésed

Neked virágzom, ha jön a kikelet
Hóvirágként búcsúztatva a telet
Hosszú álomból ébredezve várom
Valóság legyen, ne csupán csak álom

Boldog ragyogásom nálad találom
Hófehér fátyolként szirmom kitárom
Szerelmes szívemet szívedbe zárom

Lobbanjon, lüktessen, ritmusra vérünk
Féktelen vágtázzon vad szenvedélyünk
Kéjesen tomboljon, amíg csak élünk

/2005.03.22./