Várlak
Várlak
Poharamon ajkad íze éget Tüzes csókod kortyonként feléled Pezsgő sem űzi el az illatod Mit esti ölelésed itt hagyott
Habjában látom csillogó szemed Számhoz emelve szemhéjam remeg Pattogó buborék orromba száll Édes nedűtől kedélyem helyreáll
Lassú percek közt jöttödet várom S amíg szobám ablakát kitárom halk sóhaj, s vágyódva elképzelem Amint csókolva egyé válsz velem
2005.03.25.
|
|