Kaszálás

Kezembe veszem a kasza nyelét
Élesen ível a fényes karéj
Lendület viszi az egyik felét
Erővel húzom magam felé

Éles sikollyal vágódik földhöz
A levágott fű, bágyadtan hever
Sárguló szála fekszik a zöldhöz
Rendetlen csomók látványa lever

Poros testemen izzadtság csorog
Gyötör a napfény, égeti hátam
Miközben csípőm csak egyre forog
Tüskés szárak közt,  terpeszben lábam

Kicsiket lépek, vágom a rendet
Elakad itt-ott, az éle is csorbul
Harsog a hangja, töri a csendet
Ahogy a fűszál egymásra fordul

Erőm is fogytán, és sajog a kezem
Hagynám inkább a maradék dudvát
Ellenük talán mégse vétkezem
Halomnyi gyomot, mögöttem hagyván

Túlteszem magam a nehézségen
Levágom tőben az egész mezőt
Elterül, ahogy felhő az égen
Lenyesem gyorsan a következőt

Nem fog ki rajtam, vágom szüntelen
Kertünk  végében rendet teremtek
Ágaskodó fű egyre küzd velem
Legyőzöm végre… mindent felejtek…


2006.05.13.