Van értelme?
Végtelennek tűnő várakozás után Lényegesnek tűnő utakon érkeztem Világrajöttömkor, mázas testtel, sután Mások kezei közt, fényeket éreztem
Rám zúdult a világ, hogy össze nem törtem Mint frissen tojt tojás, alakot öltöttem Hangos sírásommal, jeleztem, hogy jöttem Rugkapálva ám, de pólyába öltöztem
Figyeltem a nyüzsgést, hirtelen jött minden Hangzavar köröttem, semmit nem értettem Amint enni kaptam, könnyebb volt már hinnem Éhségem, ahogy szűnt, helyem nem féltettem
Ahogy növekedtem, kíváncsiság hajtott Megismerni mindent, s láttatni a valót Bár mit is akartam, jó ideig tartott Belső hitem mellé, kaptam útravalót
Tudás birtokában, elméletet szőttem Ki akart, megértett - volt, aki megvetett Néha sikerem volt, s volt, hogy bakot lőttem Páran velem sírtak, akadt, ki nevetett
Különös kapcsolat, festmény és a keret Amit tudni véltem, kevésnek bizonyult Üres semmiségek, uralták a teret Fontosnak vélt érték, mostanra kiborult
Kétségesnek látszó úton elakadtam Lelkem bú emészti, testem kór faragja Elhamvadó lényem, az ördögnek adtam Fényfolyosó végén fogad Úr haragja
2006-10-04
|
|