Mint éhes vándor rovom utam,
Csókodra vágyom álmaimban.
Hiányzik ölelésed mámora,
Édes arcod mosolya,
Az éj lámpása,szemed ragyogása.

Mint riadt pillangó a virágról,
Úgy elreppen e szép álom,
Nyújtom két kezem utána,
Csak repül messzi köddé válva.

Máskor óvatosabban lépdeljek?
Jártomban zajt ne verjek?
Csendben nesztelen vigyázva?
Ahogy a fény útját járja?

Sajna ezt nem tudhatom,
Szeretlek és nem nyughatom,
A szív dala zajos,
Sajnos a szerelem nem óvatos.

2004.