Volt egyszer egy kis törpe, Bandukolt s eltévedt, Fáradságtól szegényke, Elaludt Szendécske. Álma csodaszép volt, A vénuszdombon kóborolt, Csak egy bánata volt, Hogy elfedte a buja bozót. Jó Tündér keservét hallva, Búbocskáját megcsókolta, S lett nagy csoda, Törpécskéből-óriáska, Hálából a segítségért, Elérve völgyecskéjét, Boldoggá tette Tündérkéjét,,
