Ó mennyit írtunk már rólad !
Szépet,jót! Rosszat?,,soha.
Te ki háborút robbantottál ki,
Gyötrelmet,bánatot s kínt.
Mégis csak dicséret hagyja el számat,
Sok társammal együtt csodállak.
Ó Te asszonyi test,
Minden centid gyönyört rejt.
Hol kezdjem? alul vagy felül ?
Kezdjük talán a szemnél,
Mely csábít,mosolyog,remél.
Puha csókos ajkak,bársonyosak,
Mely testemen munkálkodik,
Gerjedelmem fokozódik.
Csak kicsit menjünk lejjebb,
Csodáljuk e két gyönyörű mellet,
Lehetnek ők,almák,körték,
Vagy gömbölyű s ringó,
Ékesíti őket két piros bimbó.
Ó hasak s csípők csodás íve,
Visznek minket édes bűnbe.
Mert innen nincs messze az,
Mit tart kétcombú talapzat.
Elértünk hát bermudába,
Melynek csoda a leírása.
Lehet ő szőke,barna,netán vörös
Pihésen sem közömbös.
Ó ezek a néma ajkak,
Mikor nászra nyílnak,
Csodás édeni gyönyörbe hívnak.
Lehetbármily büszke férfi szerve,
Benne élet-gyönyört könnyez.

2004.

ui.:        Kedves lányok asszonyok,
Maradok örök csodálótok,
Mert ez csak egy kis szelete,
Mit adtok az életnek.