Emlékszel a sok szép nyárra?
ladikunk a vízen locsogott,
élvezted...
megmártózva a hűs habot,
miközben a nap,
az égen ragyogott...

A sok kellemes délutánt,
sétálva a kedves vízparton,
csodálva...ismerve,
minden szegletét ,zugát..

A bedőlt fát,
amely valaha sudár nyár volt,
szűrte a lenyugvó csodás napot,
mely ecsetjével a vízen,
arany csíkot húzott...

A természet nagy festője,
tette rá,
a hullámok fodrára,
s tündökölt a színek-pompája...

S mikor az alkony időzött,
a fák lombjai között,
s a madár is fészkére talált,
megszólalt a talicska-madár...

Emlékszel Kedves mi hívtuk így?
mert rekedtes hangjával,
jelzett nekünk,
itt az est a pihenés ideje,
mindenki térjen fészkére...

2004.12.18.