Sárguló lapok


Az élet egy nagy könyv,
van, hogy lapjait kíséri könny,
de ahogy a történet halad,
akad benne, mosoly, öröm, kaland,
szerelem s vad szenvedély,
öröm, gyönyör, kín, szenvedés,
hagyd, hogy a lapok glédában,
egymás után nyíljanak,
ne tépj ki, ne lapozz előre,
nem leszel boldogabb tőle,
sorsod elől nem menekülhetsz,

Ha majd egyszer sárgulnak a lapok,
szemed már nem oly élénken ragyog,
a kandalló melegénél, visszalapozva,
rátalálsz a régi szép napokra,
igaz, megtalálod a rosszat is mi bántott,
azt is ki és hol ártott, de az már,
akkorra történelem számodra,
a szép emlékek jönnek vissza sorra,
lassan elhomályosul tekinteted,
s reszkető kezeddel öledbe ejted könyved,,,,,,

2005.05.02.