Jeges éjjelek



Jeges éj fáradt hajnalt szül,
átküzdött szörny álmokon.
Sós verítékben úszó testtel,
ébredve nap- nap után reggel.

Űzött vadként kinek bűnnel teli élte,
menekülni..., mert hajt a képzelet,
futni, futni, majd zuhanni a semmibe,
megoldás nincs, csak a dermesztő jelen.

Minden reggel megoldatlan állapot,
feltépett seb, befelé csorgó könny,
fojtogató emlékképek, rejtett titkok,
mi az ami elől vagy után futok...,

Mi az mi mételyezi éjjelem,
nappalba kísérve marja lelkem,
mondd..., Te mindenek tudója,
meddig leszek álmok futója...,


2005.