Valami vonz, mint bogarat a fényhez, vagy nektár illatra a méh, hozzád úgy repülnék, Gondolatom, végig simított, nem egyszer, álmodban százszor, nálad járt nappal s éjjel, gyönyörben fürödve, remegve, üvöltve, öledbe fúródva, verejtékben ébredve, s nappal is téged keresve, hogy ha leszáll az est, újból szeress, forró leheleted, égesse arcom, vérvörös csókod. legyen számom, újból s újból érezzed, a világ végére is követlek,,,,
