a...,Kisfiú
a...,Kisfiú
…,valaha egy pajkos kisfiú,
ki nem látott bánatot, önfeledten
futott erdőn réten s kacagott,
madárral dalolt bagollyal huhogott.
…,kergette a karikát s a labdát,
gondos szülők őrizték álmát,
álmában is mosolygott,
nem tudta hol rejtőznek a bajok.
…,mert kik álma felett vigyáztak,
gondterhelten húzódtak a homályba ,
nem hullott a csengő forint ölükbe,
szívükbe volt gazdagságuk rejtve.
…, míg volt társ ki vállát odavetve,
azt a keveset is előteremtette,
ami a tisztességes élethez kellett,
de a sors mindent elvett.
…, ekkor eljött a szükség vendégségbe,
nem is távozott, maradt végleg.
az asztalról sűrűn hiányzott a kenyér,
így a kisfiú gyorsan vált felnőtté.
…, megízlelte korán, hogy nincsen,
dolgozott és nem kilincselt,
hogy majdan az ő kis mosolygósa,
ne érezzen szükséget soha.
2005.
|
|