Mondtam már sokszor, de úgy érzem nem elégszer nagyon féltelek, habár csak alakod törékeny. lelked keményre edzett a sok vihartól, viszontagságtól. versed olvasva szemem könnyben úszik, égve lángol. ne hagyd, hogy szavaid elfogyjanak, iszom és isszuk a sok szép szavad. legyél ily csodás gyógyvizünk, ki ha kell, saját bajából tanárunk nekünk...
