Sorsvonalak
Sorsvonalak
halk sóhaj repíti az álmot
itt tartanám a tova tűnő képet
mindazt egymásra halmozni
amit elhozni csak az álom képes..
várni valami ismeretlen újat
csak emlékként őrizni a multat,
remélve,- a holnap megadja azt
miről eddig azt hittem, elszaladt..
ébredni,- tágra nyílt szemmel kutatni
az érzelmek csodás végtelenjében
hegyek-völgyek közt futó útján
a sors-vonalaink kusza szálait..
ma már megállhatok megmártózni
a tegnap feltalált boldogság
örömittas pillanatában,- nem késő
utána menni,- s megadni mindent érte..
2006.12.08.
|
|