Az éj suttogó szavai
Az éj suttogó szavai még itt kerengnek
köztünk, kezemben tartom arcod
hozzám bújsz kislányosan
odaadóan szeretőn,
A reggel szégyenlősen pirulva pillantott
rád s hagyta, hogy a fény felöltöztessen
teljes szépségedben mutasson meg
a felkelő napnak,
Szemed félig lehunyva lassan ébredezel
még szorosabban bújsz és ölelsz
mintha sosem akarnál elengedni
miénk lesz még e reggel,
Megborzongsz s veled rándul testem
követem a mozdulatod közeledem
fátyolos tekintetünk a végtelenben
s ajkunk halk sóhajjal összeér…
2007.02.21.
