Lassan ébredek - tágra nyílt szemem keres téged, végigtapogatva mindenütt, hiszed-e igazán ?- mert féltelek, lágyan takarja a valót a reggeli világ, futunk az idővel egymással önfeledten, fogócskázik a csók, hol itt- hol ott, hogy megpihenjen a szájon puhán, nyújtozol, mint a virág gyenge szára, mely ráfonja indáját a felkínált ágra, ringatja magát az erős viharban, szemed ragyog, mint csillag éjjel mutatva az utat a szerelmes hajnalon.
